A Szegedet Bajával összekötő 55-ös út mentén, Ásotthalomtól néhány kilométerre az erdőtől elhódított kis tisztáson áll a Back-kápolna, amit a helybeliek Erzsébet-kápolnának is neveznek. A vakolatlan, szürke épületet Back Bernát szegedi üzletember és politikus emeltette – ahogyan azt egy emléktábla is rögzíti – „korán elhunyt, felejthetetlen fia, Dr. Begavári Back Ottó emlékére” 1937-ben.

A kápolnát Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. Oltárképe Szűz Mária megkoronázásának igen ritka ábrázolása: az alkotó mind a három isteni személyt emberi alakban jeleníti meg. Azonosításukban a glóriák szimbolikája igazít el: az Atyáén háromszög, a Fiúén kereszt, a Szentlélekén lángnyelvek láthatók.
A kápolnában évente kétszer, Nagyboldogasszonykor és Magyarok Nagyasszonya ünnepén gyűlik össze szentmisére a környező falvak és tanyák népe.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye egy másik, szintén Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmát évező temploma a fábiánsebestyéni plébániatemplom. A főoltárképét, Lienzen-Mayer Sándor ismert alkotásának mását – Szent Erzsébet és a koldusasszony – a falu két védőszentje, Szent Fábián pápa és Szent Sebestyén vértanú fogja közre. A kompozíción nem találkozunk a magyar királylány megszokott attribútumaival, a rózsákkal, a cipóval vagy a koronával. Előkelő származására a hermelin palást utal, amit a gyermekét átkaroló koldusasszony vállára terít. A festő e mozdulatban Szent Erzsébet lényének egyik legjellemzőbb vonását ragadta meg: a szegények és elesettek szolgálatát.

Kép és szöveg: Rochlitz Bernadett

Nyomtatóbarát változat